Pontos kérdéssel induljon, az ismerttől az ismeretlen felé
Kezdje önmagával vagy a legközelebbi jól dokumentált rokonnal, és haladjon visszafelé, egyszerre egy rokoni kapcsolatot vizsgálva. A keresés előtt írja le a pontos személyt, helyet, időszakot és megválaszolandó kérdést. A rokonokat engedélyükkel kérdezze, jegyezze fel az emlékek elbeszélőjét, és védje az élő személyek magánéletét. A nevek, családi történetek és online családfák hasznos nyomok, de feltevések maradnak, amíg iratok és gondos összehasonlítás nem támasztják alá a személyazonosságot vagy a kapcsolatot.
Keressen többféle forrásban, nézze meg az eredetit, és arra hivatkozzon, amit valóban használt
A helynek és korszaknak megfelelően használjon állami és egyházi anyakönyveket, népszámlálásokat, hagyatéki iratokat, újságokat, migrációs, földbirtok- és katonai dokumentumokat. Keressen névváltozatokra és közeli rokonokra is, majd nyissa meg a képet vagy az eredeti iratot, ne hagyatkozzon pusztán a mutatóra. Mentse el az őrző intézményt, fondot vagy gyűjteményt, kötetet, oldalt vagy képet, tartós hivatkozást és a megtekintés dátumát. Válassza külön a forrás állítását a saját következtetésétől, és rögzítse az eredménytelen kereséseket is, hogy a kutatás megismételhető legyen.
Őrizze meg a bizonytalanságot, az ellenőrizhetőséget és az átvihetőséget
Minden nevet, eseményt és kapcsolatot kössön az azt alátámasztó hivatkozásokhoz. A bizonyítékok mérlegeléséig maradjanak láthatók az eltérő dátumok, névalakok és szülőkre vonatkozó adatok. Indokolja a választott következtetést anélkül, hogy törölné más források állításait. A nyitott kérdéseket kutatási feladatokkal és naplóval kövesse, munkatársainak csak a szükséges hozzáférést adja meg, és őrizzen független exportokat pótolhatatlan kutatásáról. Az átlátható változástörténet megkönnyíti a családfa javítását, megosztását és továbbvitelét a következő generációk számára.